lvlUP Blog

Csapadékok kémiája Csapadékok kémiája Gyűjtemény és tendenciák, avagy minden, ami a kémia érettségin jól jöhet Gyűjtemény és tendenciák, avagy minden, ami a kémia érettségin jól jöhet Kémiát tanulni ugyan nem egyszerű feladat, sőt be kell látnunk, hogy az emelt kémia érettségi az egyik legnehezebb mind közül, de egy előnye azért van: nem kell túl sokat magolni. Sokkal fontosabb az összefüggések és tendenciák megértése. Mondjuk ebben a blogposztban pont erre fogunk rácáfolni, ugyanis alább egy olyan összefoglalót találtok, aminek tartalmát nem árt, ha kívülről megtanuljátok. Sorry ☹ A csapadék definíciója: A csapadék definíciója: A csapadékképződés egy kémiai reakció, amely során az oldatban lévő ionok közül valamelyik kation egy anionnal vízben nagyon rosszul oldódó vegyületet képez, amely az oldatból szilárd anyag (csapadék) formájában kiválik Csapadékok listája: Csapadékok listája: Az érettségin számtalanszor előkerülnek csapadékok: a problémával találkozhattok egyszerű választásos, kísérletelemzős, de akár számítási feladatnál is. Néha kémiai információk tudatában kell rájönni, hogy mi lehet a kérdéses csapadék. Ha például azt kérdezik, hogy a csapvíz forralásakor kiváló csapadék milyen kémiai összetételű, akkor tudnotok kell, hogy az kálcium-karbonát (CaCO3) és magnézium-karbonát (MgCO3) keveréke. 3 3 De sokszor nem csak arra kíváncsiak, hogy konkrétan mi a kémiai összetétele a kicsapódó anyagnak, de a színét és a hétköznapi nevét is kérdezik. Ez jelen esetben a vízkő (mészkő, cseppkő), ami fehér színű. Természetesen minden ionvegyület oldhatóságát képtelenség lenne megjegyezni, így erre nem is bátorítanálak titeket. A fehér négyjegyű függvénytáblázat kémia részében, a 317-ik oldalon megtaláljátok számos szervetlen vegyület oldhatóságának hőmérsékletfüggését, ábécé sorrendben. Itt, ha nagyon kis számokat láttok, például a kalcium-szulfát (CaSO4) esetében, amire nézve a telített oldat 25°C-n 0,205 tömegszázalékos, akkor kijelenthetitek, hogy csapadékról van szó. 4 Azok a vegyületek, melyek még ennél is kisebb mennyiségben oldódnak, a táblázatban nem is jelennek meg, ilyen például az előbb említett kalcium-karbonát (CaCO3) vagy mondjuk a bárium-szulfát (BaSO4). 3 4 Sajnos a függvénytáblában a csapadékok színe nincs feltüntetve, így azt érdemes a gyűjteményből megtanulnotok. Miért jó nektek kilóra megtanulni tehát a linkelt pdf tartalmát? Azért, mert ezek a csapadékok sűrűn fordulnak elő, így időt tudtok megtakarítani azzal, hogy nem kell böngésszétek a függvénytáblát. A színnel kapcsolatban még egy tipp: Ha nem tudjátok az érettségin egy adott csapadék színét, írjatok fehéret, mert a legtöbb az! ? Tendenciák: Tendenciák: Vannak azonban szabályok, amiket érdemes megjegyezni. Ehhez a képen látható táblázatot hívjuk segítségül. Ez a leggyakrabban előforduló kationokat és anionokat tartalmazza és megmutatja, hogy a belőlük képzett ionpárok vízoldhatóak-e. A „jó” oldhatóság esetén >1, a rossz esetén <0,1 g oldódik 100 g vízben (a „kissé” esetén a kettő között). A táblázatot megvizsgálva néhány egyszerű szabályt fogalmazhatunk meg, melyekből az első kettő a legfontosabb, legnagyobb prioritású. ·      Az alkálifémekből vagy ammóniából képzett ionpárok – legyen bármi is az anion – jól oldódnak (kivétel persze van, a lítium-foszfát). Az alkálifémekből vagy ammóniából képzett ionpárok jól oldódnak ·      Ami az anionokat illeti: szinte bármilyen kationnal képzett ionpár esetén, jól oldódnak a nitrátok (NO3–); a kloridok (Cl–); a bromidok (Br–) és az acetátok (CH3CO2–). szinte bármilyen kationnal képzett ionpár esetén, jól oldódnak a nitrátok 3 – a klorido – a bromidok – és az acetátok 3 2 – ·      Rosszul oldódó ionvegyületeket képző kationok: az ezüstion (Ag+) és az ólomion (Pb2+). + 2+ ·      Rosszul oldódó ionvegyületeket képző anionok: a hidroxidion (OH–); a szulfidion (S2-); a karbonátion (CO32-) és a foszfátion (PO43-). – 2- 3 2- 4 3-   Kémiai reakció fogalmak: Kémiai reakció fogalmak: Végezetül álljon itt ismétlésként néhány olyan kémiai folyamat definíciója, amelyek segítenek az eddig tárgyaltakat rendszerbe helyezni. V Átalakulás: Átalakulás: Egy kiindulási anyagból egy termék keletkezik, például izomerizáció, tautomerek egymásba alakulása. Egyesülés: Egyesülés: Olyan kémiai reakció, amely során két vagy több anyagból egy anyag keletkezik.. Szintézis:  Szintézis: Egy vegyület elemeiből vagy kisebb molekulatömegű alkotóiból való előállítása Bomlás:  Bomlás:  Olyan kémiai reakció, amely során egy anyagból több anyag keletkezik. Disszociáció:  Disszociáció:  Olyan bomlás, amely nem teljes mértékű. Kicserélődési reakció:  Kicserélődési reakció:  Olyan kémiai reakció, amely során két (vagy több) anyagból két (vagy több) anyag keletkezik. Ilyen reakció például a szerves kémiában a szubsztitúció. Csapadék képződése : Csapadék képződése : Az oldatból rossz oldhatósága miatt kiválió(„kicsapódó”) szilárd anyag. Szintézis:  Szintézis:  Egy vegyület elemeiből vagy kisebb molekulatömegű alkotóiból való előállítása. Egy reakció kémiai jellege alapján lehet: Egy reakció kémiai jellege alapján lehet: browse this site Sav-bázis reakció, amennyiben hidrogénion átmenet történik vagy redoxi reakció, amennyiben az alkotóelemek oxidációs száma változik (részleges vagy teljes elektronátmenet történik). A csapadékképződés egyikbe sem sorolható ezek közül, az – értelmezéstől függően – egy egyesülés vagy kicserélődés. Egy reakció termokémiai szempontból lehet: Egy reakció termokémiai szempontból lehet: Endoterm, ekkor a reakcióhoz energiát kell befektetni vagy exoterm, ekkor energia szabadul fel. A csapadékképződés lehet exoterm vagy endoterm is.

A szóbeli kémia érettségi menete – minden, amit a kémia érettségi szóbeli részéről tudnod kell A szóbeli kémia érettségi menete – minden, amit a kémia érettségi szóbeli részéről tudnod kell Ebben a bejegyzésben a közép- és emelt szintű kémia érettségi menetéről találsz hasznos információkat. Átveszünk néhány általános tudnivalót, hogy mik a teendők otthon, érkezésnél, illetve magán a vizsgán, hogy melyik feladat hány pontos, illetve néhány információt a tételek, témakörök vonatkozásában. Még mielőtt elindulnál Öltözz fel ünnepélyesen, vedd elő a legjobb modorod, dobj be egy kávét (hátha előkerül a koffein molekulája, vagy az oldatok világa), pakolj be egy kis szőlőcukrot (lehet, hogy a szénhidrátokat húzod) és indulj el időben. Ne feledd, a szóbeli vizsga az a hely, ahol a megjelenéseddel, kommunikációddal is hathatsz a vizsgáztatókra (nemcsak akkor, ha kémiából vizsgázol, hanem mindig). Miután behívnak felkészülni legalább 20 tétel lesz előtted, amiből egyet kell húznod. De ne örülj, ez valójában több feladat egyben. A feladat A feladat Ingyenes regisztráció után a kurzusban elérheted a tételeket: B feladat B feladat 2 C feladat – emelt szintű szóbeli vizsga esetén C feladat 4 8 : A feladatok valószínűleg más-más témakörre kérdeznek rá: pl. ha az A feladat általános kémia, akkor a C-ben pl. egy szerves kémiai reakcióra kérdeznek rá. A feladat C A tételek kidolgozására és kísérlet átgondolására 30 perced van. Segédeszközként használhatsz függvénytáblázatot (sőt, inkább használnod kell, ugyanis pont jár érte), számológépet, valamint periódusos rendszer is rendelkezésedre áll. A vizsgára ezeket nem kell vinned, mert csak a bizottság által biztosított segédeszközöket használhatod. Ha elvégzendő kísérletet húztál, azzal kell kezdened. A tételeidet logikusan, a tanultak alapján, a kémiai nyelvezetet helyesen használva kell felépítened. Belekérdezni csak akkor fognak, ha rossz irányba haladsz, vagy ha valamit kifelejtettél. Ha kérdeznek ne ijedj meg, önmagában ez még nem jelent hibát. Válaszolj magabiztosan, annak még pozitív hatása is lehet: hadd meséljem el a saját szóbeli érettségimen mi történt, amikor valamit hibásan mondtam. A bróm szerepéről kellett beszélnem a szervetlen és szerves kémiában. Elmondtam, hogy a bróm a fémeket oxidálja, példákat is említettem. Megkérdezték, hogy mi a helyzet az alumíniummal. Mondtam, hogy azzal szerintem nem reagál, mert az alumíniumnak védő oxidrétege van. Mint kiderült, heves reakció játszódna le. Ugyanakkor, mivel logikusan megindokoltam, nem vontak le pontot és 100%-os lett a szóbelim. Melyik feladat hány pontos? A szóbeli kémia érettségin maximálisan 50 pontot szerezhetsz. Az értékelésnél a következő szempontokat veszik figyelembe: A feladat A feladat Tartalmi helyesség; előadásmód, logikai felépítés. (25 pont) B feladat B feladat A kísérlet elvégzése (ha ilyet húztál); a kísérlet elemzése (tapasztalatok, majd azok értelmezése). (emelt szinten 10, középszinten 15 pont) C feladat (ha emelt szintre mész) C feladat A probléma megoldása, és az ahhoz szükséges elmélet rövid ismertetése. (10 pont) Egyéb szempontok Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata. (emelt szinten 3, középszinten 5 pont) A segédeszközök szakszerű használata. Itt jól jön ha elhangzik az a mondat, hogy „ahogyan a függvénytáblában is megtalálható…..”. (emelt szinten 2, középszinten 5 pont)

Weboldalak, amik segíthetnek megérteni a kémiát – interaktív kémia segédanyag Weboldalak, amik segíthetnek megérteni a kémiát – interaktív kémia segédanyag A kémia tanulása során (legyen az szerves vagy szervetlen) többeknek jelent problémát, hogy sok minden túl absztraktnak tűnik. Egy kémiai reakcióegyenletet megpillantva nem atomokat, molekulákat, kémiai kötéseket képzelnek maguk elé, csak betűket és számokat látnak. Ugyanez a probléma merülhet fel számos más fizikai-kémiai jelenség esetén is. Hogyan hatnak kölcsön a molekulák? Mi zajlik le pontosan adott kémiai reakciók esetében? Milyen összetételű egy adott egyensúlyi rendszer? Milyen tendenciák fedezhetők fel a Mengyelejev féle periódusos rendszerben? Ezek és hasonló dolgok mélyebb megértését segíthetik az alábbi gyűjteményben található interaktív weboldalak. A rendszerezés kiindulópontja, a kémia alapja, a periódusos rendszer: ptable.com Ez az oldal az elemek tanulmányozásában a legjobb barátod lesz. A nyitó oldalon bármelyik elemre rákattintva annak minden tulajdonsága elénk tárul: atomtömeg, olvadáspont, forráspont, atomsugár, sűrűség… Szóval bármi, amiért percekig kéne kutakodnunk a papíralapú függvénytáblázatban (azért majd azt is lapozzátok át!). Kémia érettségi követelmény a tendenciák ismerete a periódusos rendszerben. Szeretnek is rákérdezni. Hogyan változik a periódusokban és a csoporton belül: az ionizációs energia, az elektronaffinitás, az elektronegativitás, esetleg az atomok mérete? Ezen a weboldalon néhány kattintás, és máris a színek mutatják a kívánt tulajdonság változását a periódusos rendszerben. A beékelt képen például az elemek első ionizációs energiáját láthatod. Vagy az a kérdés, hogy milyen egy adott atom elektronszerkezete? Az „Elektronok” fülre kattintva bármelyik atom elektronszerkezetét lecsekkolhatjuk, betűkkel és cellásan, sőt minden egyes elektron kvantumszámait is megnézhetjük. Lehet továbbá böngészni egy elem stabil és radioaktív izotópjait, illetve két vagy több elem alkotta lehetséges vegyületeket is. Sőt, még ennél is többet. Fedezzétek fel! A weboldal magyar nyelven is elérhető. A legigényesebb szimulációk: phet.colorado.edu Ha a legjobb szimulációkra vágysz, ezt az oldalt keresd fel. Sok persze túlmutat a középiskolás anyagon és angol nyelven van, de ennyi baj legyen. Építs fel atomokat elemi részecskékből! Aztán az atomokból molekulákat! Megnézheted, hogy milyen ezek alakja és polaritása. Tanulmányozd hogyan működik a diffúzió vagy a pH skála. Különféle jelenségek szimulálása: teachchemistry.org E cikk írásakor a linkelt oldalon 23 jelenséget vagy rendszert lehet szimulálni. Néhány ezek közül: galvánelemek és ezek standardpotenciáljai; másodrendű (intermolekuláris) kölcsönhatások; reakciók sebessége; egyensúlyi rendszerek; kémiai reakciók rendezése. A szimulációk csak angolul érhetők el, de remek szakmai anyagok! Kémia a hétköznapokban: interactives.ck12.org her explanation Rengeteg hétköznapokban felmerülő kérdést járhatunk körbe: Hogyan működik egy ceruzaelem? Hogyan tisztít a szappan? Miért érdemes sóznunk télen az utakat? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésekre kapunk illusztrált, fizikai és kémiai jelenségekkel alátámasztott választ. A bemutató anyagok csak angolul érhetők el. Elemek reakciója: msichicago.org Bár hasonló funkió a ptable.org-on is található, érdemes ezt is megnézni. A periódusos rendszerből tetszőleges elemeket húzhatunk egy „dobozba” és megnézhetjük milyen termék keletkezik a reakció során, néha vicces, néha csak simán hasznos képek és kommentálás közben. Persze sajnos csak angolul. Kéne szervezzünk egy angol érettségi felkészítőt is…. Kémiai reakciók modellezése: wolfram.com Hogyan játszódik le egy kémiai reakció, hogyan befolyásolja azt a különböző reagensek koncentrációja, milyen az egyensúlyi elegy összetétele? Bár kicsit körülményes, de érdemes kipróbálni: a wolfram modellezőjének használata 30 napig ingyenes, a linkelt kémiás példák pedig letölthetőek hozzá. A szimulációk csak angolul érhetők el. Rövid, egyszerű szimulációk: billvining.com Itt rengeteg – sokszor egyetemi szintű – rövid, de velős szimulációt találunk. Nem csak fizikai-kémiai jelenségeket, hanem pl. szerves kémiai reakciókat is. Mi történik ha különféle vegyületeket addicionálunk alkénekre? Mi Hess-tétele? Hogyan néz ki kismolekulák téralkata? Itt ezekre kaptok választ, angolul.

Íme a kémia érettségi feladatsorok, az idők kezdetétől mostanáig!

Kémia érettségi leggyakoribb kérdések   A közép és az emelt szintű kémia érettségi leggyakrabban előforduló témakörei A közép és az emelt szintű kémia érettségi leggyakrabban előforduló témakörei A kémia érettségi vizsgát megelőzően a vizsgázók minden évben – legyen az 2005, 2020, vagy 2021, május vagy szeptember – egy dolog miatt izgulnak: mik lesznek az idei kérdések, témakörök? Az összes leckét jól megtanultam? Amik nekem jól mennek, azok gyakori érettségi kérdések? Milyen adatokat érdemes megtanulnom? A tanultakkal kapcsolatban mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni? Megfelelően felkészített az oktatási rendszer ? Fontos mindaz, amit megtanultam? Ha nem, mit tudok tenni annak érdekében, hogy sikeres kémia érettségi vizsgát tehessek? Bár a kémia egy egzakt tudomány, annak jóslása, hogy pontosan milyen témakörök lesznek az érettségin, különösképpen az emelt szintű érettségi esetében már mágia, hiszen minden kémia érettségi feladatsor egyedi. A nagy számok törvénye alapján azért közelíthetjük, hogy milyen témákkal kapcsolatban érdemes kiemelt figyelmet fordítani a felkészülésre. Ezeket találod lentebb, néhány saját videó linkjével, hogy különböző konkrét feladatokat is láthass. A lvlUP kurzuson a tanulás során rengeteg ilyen típusú, kifejezetten a kémia érettségire felkészítő és a korábbi kémia érettségi alkalmakkor előforduló feladattal találkozhatsz. A kémia érettségin minden évben más és más feladatokkal találkozhatsz A kémia érettségin minden évben más és más feladatokkal találkozhatszA séma A séma Minden közép és emelt szintű kémia érettségi három részből áll: az első az elmélet, a második a számolás, a harmadik a szóbeli rész. Mindegyik rész nagyjából ugyanannyi pontot (kb. 50 pont) ér. Az első rész további kisebb egységekre bomlik: egyszerű választás, táblázatos feladat, négyféle asszociáció, esettanulmány, kísérletelemezés. A második, számolási résznél bizonyos adatokat adnak meg a feladat készítői, amelyekből a kémia és a matematika terén szerzett ismereteidből kell megoldanod a feladatot. Fontos, hogy minden feladatot a lehető legtökéletesebben oldj meg, mert a kisebb hibák is nagy bajt okozhatnak. A szóbeli rész egy kifejtős tételből, egy kísérlet elvégzéséből, és egy gondolkodtató feladatból áll. Az érettségi ezen része tehát három különböző részt tartalmaz. Fontos: emelt kémia érettségi esetében ezt a vizsgát idegen tanárok előtt, gyakran idegen oktatási intézményben kell letenned. A kémia érettségin minden évben más és más feladatokkal találkozhatsz A kémia érettségin minden évben más és más feladatokkal találkozhatszVan azonban jó hírünk is: az elmélet és a számolás gyakori témaköreit, feladatait alább összegyűjtöttük neked – sőt, egyedi, saját videós tartalmainkkal is segítségedre leszünk, ahol egy-egy kisebb-nagyobb témakör kerül kifejtésre. Ezek a témakörök tehát szinte biztos, hogy előkerülnek majd az érettségin. Elmélet ( https://youtu.be/OZhnO4OyG_E ): ·      Elektonszerkezettel kapcsolatos kérdések Héj, alhéj, telített, telítetlen, párosítatlan elektronok száma és efféle szépségek. click this over here now ·      Atomok/ionok mérete Izoelektronos részecskék méretének, illetve atomok és a belőlük képződő ionok méretének összehasonlítása. ·      Molekulák Polaritás, téralkat, kötésszögek. ·      Anyagi halmazok Kémiai kötések, homogén és heterogén rendszerek, rácstípusok, halmazállapot-változások. ·      Sav-bázis Ki erős, ki gyenge? Magamutogatás: kinek nagyobb a pH-ja? Sók hidrolízisét imádják, mert tök nehéz. ·      Redoxi reakciók és elektrokémia Itt is csak a versengés. Ki oxidál kit? Meg ha belevezetjük a vizes oldatba az elektromos áramot, akkor melyik elektródon mi történik? Melyik fém milyen savból milyen gázt fejleszt? ·      Termokémia és egyensúlyi reakciók Merre tolódik az egyensúly, hogyan változik a reakció sebessége ha bizgeráljuk a rendszert? Milyen folyamatok endotermek, vagy exotermek? ·      Szervetlen Táblázatos feladatok, pl. két fém, vagy két vegyület összehasonlítása. ·      Szerves kémia   Számolás: Számolás: Milyen reakció történik az elektrolízis során? Mennyi gáz fejlődik, mennyi szilárd anyag keletkezik? Hogyan változik az oldat összetétele? Elektrolízises feladatok gyakran előfordulnak, így ezeket érdemes átnézni az érettségire Elektrolízises feladatok gyakran előfordulnak, így ezeket érdemes átnézni az érettségireMilyen a keletkező oldat pH-ja? Mennyi a savállandó értéke? Milyen az oldat koncentrációja? Milyen összetételű oldat marad vissza egy sav és bázis reakciójakor? A sav-bázis reakció szintén visszatérő érettségi feladat A sav-bázis reakció szintén visszatérő érettségi feladat·      Termokémia Képződéshők ismeretében reakcióhő számítása, vagy fordítva. Ismeretlen szerves vegyület képletének megállapítása valamilyen reakciók (többnyire égetés) segítségével. Összegképlet és egyéb adatok segítségével a szerves vegyületet azonosítani kell. Hogyan változnak a kiindulási koncentrációk? A kiindulási anyagok hány százaléka alakul át? Mik az egyensúlyi koncentrációk, mennyi az egyensúlyi állandó? Klasszikus érettségi feladat az egyensúlyi reakciók is Klasszikus érettségi feladat az egyensúlyi reakciók isA hőmérséklet változtatásának hatására mennyi kristályvizes só válik ki az oldatból? Mi a kristályvizes só pontos összetétele? Oldatok, porkeverékek, folyadék- és gázelegyek pontos összetételének meghatározása kémiai reakciók segítségével, sokszor titrálással. Ha tehát az elmúlt éveket nézzük, ezek voltak a leggyakoribb kérdések. Azonban, mint tudjuk, minden kémia érettségi egyedi feladatsorokat tartalmaz, a feladatok pedig egyedi adatokat. Semmiképpen sem javasolt tehát csak a korábbi alkalmakra építeni, amikor érettségire készülsz, legyen az közép vagy emelt szintű. Kémia érettségi felkészülés – Hogyan készülj az emelt szintű kémia érettségire? Csatlakozz hozzánk és készülj velünk a kémia érettségire!

Kémia érettségi felkészülés – Hogyan készülj az emelt szintű kémia érettségire? Kémia érettségi felkészülés – Hogyan készülj az emelt szintű kémia érettségire? Útmutató az emelt szintű érettségire való felkészüléshez kémiából Az emelt szintű kémia érettségi sok szakra feltétel: ha valaki például orvos szeretne lenni, a biológia mellett vagy a fizikát, vagy a kémiát kell emelt szinten abszolválnia. Ez azonban nem egyszerű feladat: kémiai számítási feladatok, írásbeli és szóbeli rész, terjedelmes tananyag; emellett pedig magára a vizsgára való felkészülést az sem segíti, hogy emelt szinten idegen tanár ül majd velünk szemben. Természetesen ma már számtalan felkészítő és előkészítő szolgáltatás, felkészítést magánúton vállaló tanár érhető el online és személyesen is. Az elméleti és számítási oktatás, felkészítés -habár fontos – önmagában azonban nem elég: Te magad is kellesz hozzá! Bevezetés Elöljáróban: az érettségi vizsgára való felkészülés nem olyan, mint paprikáskrumpli. Nincs egy általános recept, ahogyan biztosan finom. Minden diáknak más és más működhet a felkészülés során, lehet, hogy ami másnak a legjobb módszer, az neked nem a legjobb lehetőség. Van, aki egyszer elolvas valamit és sosem felejti el, van, akinek több időre van szüksége. Egyeseknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni az elméleti részre, másoknál a számítási feladatokra kell több időt szánni. Sok diákot készítettünk már fel, így egy kiindulási alapot azért tudunk biztosítani. Kémiai előkészítő, felkészítő kurzusokból nincs hiány, de eltérő egyének eltérő módon tudnak tanulni. Mindenkinek mást jelent a jó érettségi felkészítés Kémiai előkészítő, felkészítő kurzusokból nincs hiány, de eltérő egyének eltérő módon tudnak tanulni. Mindenkinek mást jelent a jó érettségi felkészítésTanulás és gyakorlás A sikeres emelt szintű kémia érettségi felkészülés egy két pilléren nyugvó folyamat: tanulás és a gyakorlás – igaz ez mind az írásbeli, mind a szóbeli. Előbbi az általános, szervetlen és szerves kémia elméletének elsajátítása, utóbbi ennek megszilárdítása tesztfeladatokkal és a számolási feladatok megoldása (ami a legnagyobb jeti, mumus, nyunyóka). Na de hogyan csináld ezt jól: Tanulás Tanulás Meg kell tanulnod az alfától az omegáig Villányi Attila KÉMIA a kétszintű érettségire című könyvét, vagy a Mozaik 11-12. kémia könyvét, ha szereted a képeket. Vagy mindkettőt. Elég kémia sosincs, csak több.   Gyakorlás Gyakorlás Meg kell oldanod minden témakör megtanulása után a választott kémia könyvedhez tartozó munkafüzetben található feladatokat. Ezeket le kell ellenőrizned és elgondolkodnod azon, amire rossz választ adtál. Kémiai ismeretekből sosem elég, legyen az szerves vagy szervetlen. Az egész tananyag elsajátítására az egyetlen lehetőség a szorgalmas tanulás. Kémiai ismeretekből sosem elég, legyen az szerves vagy szervetlen. Az egész tananyag elsajátítására az egyetlen lehetőség a szorgalmas tanulás.Számolás Számolás Nem úszod meg, az egész Villányi Attila-féle Ötösöm lesz kémiából-t meg kell oldanod. Jó, majdnem az egészet, kb. 1200 (igen, ezerkétszáz) feladatot. A számítási feladatok sokaknak okoznak nehézséget, azonban ezek szerves részei az érettségi feladatsornak. Emelt szintű vizsgára minél több számolás megoldása javasolt Emelt szintű vizsgára minél több számolás megoldása javasoltÉrettségi feladatsorok Ha ezzel mind megvagy, jöhetnek az érettségi feladatsorok: már majdnem 20 évnyi anyag van fent a neten, ami kb. 60 feladatsor, érdemes mindet megoldani. Megismered a feladattípusokat, a felépítést, rájössz, hogy hasonló sémára épül mind. Ha ezzel mind megvagy érettségi feladatsorok Az írásbeli és szóbeli érettségi feladatok megoldása közben szerves és szervetlen kémiai feladatok, illetve számolási feladatok is szembejönnek Az írásbeli és szóbeli érettségi feladatok megoldása közben szerves és szervetlen kémiai feladatok, illetve számolási feladatok is szembejönnekKülső segítség, felkészítés jó, ha van egy vezetőd Mi mutatjuk neked az utat a felkészülés során. Gyere hozzánk és tanulj online! Mi mutatjuk neked az utat a felkészülés során. Gyere hozzánk és tanulj online!További tippek, tanácsok: Függvénytábla A kémián (az érettségi alkalmával is!) függvénytáblád olyan, mint egy „jó” politikus. Plusz 10%. Ez nem csalás, ez a rendszer része. Ne becsüld alá. Simogasd, lapozgasd! függvénytáblád Az írásbeli és szóbeli érettségi feladatok megoldása közben szerves és szervetlen kémiai feladatok, illetve számolási feladatok is szembejönnek – de a függvénytábla mindig segít! Az írásbeli és szóbeli érettségi feladatok megoldása közben szerves és szervetlen kémiai feladatok, illetve számolási feladatok is szembejönnek – de a függvénytábla mindig segít!Biztos, hogy tudod? A legnagyobb hiba: a megértés és tudás nem ugyanaz. Mondok példát: mikor olvasom értem, hogy miért olyan magas a víz forráspontja. De ha kérdezik ki tudom fejteni magamtól? Össze tudom hasonlítani más anyagokéval? Ez persze kiderül a fentebbi gyakorlás menüpont során. Az órák meghallgatása önmagában nem jelent tudást. a megértés és tudás nem ugyanaz A nem sikerült füzet Legyen egy „nem sikerült” füzeted. Nincs olyan ember, aki mindent tud. Jegyezd fel a feladatokat, amiket elrontottál és ezekre időnként nézz vissza, hogy mennek-e már. Akkor is, ha az adott megoldás megtekintésekor rögtön megérted, hogy miért rontottad el. Legyen egy „nem sikerült” füzeted Az oktatás és felkészítés nem elég a sikeres kémia érettségi vizsgára, a felkészítő tanár nem tud helyetted vizsgázni. Az oktatás és felkészítés nem elég a sikeres kémia érettségi vizsgára, a felkészítő tanár nem tud helyetted vizsgázni.Rendszeres tanulás Rendszeresen tanulj! Napi szinten. Nincs más út. Legalább napi 2 számolási feladat, 1 óra tanulás. Ez a nemzeti minimum. Rendszeresen tanulj Figyelj a lényegre Nem a számok megjegyzése fontos, hanem a tendenciáké. Adott esetben például nem az a fontos, hogy egy sav milyen erős, hanem hogy ki erősebb/gyengébb nála. Mint az életben. Nem az a lényeg, hogy hány hot dogot eszel meg a versenyen, hanem, hogy kinél többet vagy kevesebbet. Nem a számok megjegyzése fontos, hanem a tendenciáké A matek az kell, hogy ne vesszünk el Ha nem megy a matek, gyakorold. Nincs semmi rakétatudomány: alapműveletek, aránypárok, százalékszámítás, egy- és kétismeretlenes valamint másodfokú egyenletek, logaritmus (de csak 10-es alapú). Jó, ha szerzel egy ezek megoldására alkalmas számológépet. Az érettségin ez sokat segíthet! matek resource „Aha momentumok” Amelyik témakör nem megy, azt ne próbáld kizárni, sőt arra készülj a legtöbbet, arra helyezd a legnagyobb hangsúlyt. A kémiában az „aha momentumok” a legfontosabbak. Nézz szembe a félelmeiddel! Én a fúrógép hangjától féltem mindig. Ma meg látnotok kéne, tiszta lyuk a lakás. aha momentumok Építs korábbi tapasztalataidra Ha lehet, társítsd a jelenségeket a való élethez: pl. a forró teában gyorsabban feloldódik a cukor, mint a hidegben (hiszen a reakciók gyorsabban játszódnak le magasabb hőmérsékleten). társítsd a jelenségeket a való élethez Összegzés Az érettségi felkészülés