Érettségi statisztikák! – 9 ábra, ami segít taktikázni biológia és kémia emelt érettségin!

Mikor az ember nagy dologba vágja a fejszéjét, jól teszi, ha alaposan tájékozódik a rá váró feladatokról. Az emelt kémia és biológia érettségik pont olyan komoly célok, amiknél a stratégia kiemelkedően fontos, hiszen ezekből a tárgyakból – különösen emelt szinten – leggyakrabban felvételi céljából mérettetik meg magukat a diákok. A felvételi pedig egy verseny, ahol a tudásotokat nem csak egy papír megszerzéséért méritek össze. Aki jobban teljesít, az jut be az első helyen jelölt szakra – legyen szó orvosiról vagy más kompetitív karokról.

A “miből, hogyan és milyen ütemben készüljetek” témakörökben sok tanácsot találtok a neten, a mi blogunkon is, de ebben a posztban csak közvetve lesz erről szó. A készülés során ugyanis egy nem elhanyagolható tényező, hogyan teljesít a többi „versenyző”, és milyen eredménnyel lesz esélyetek sikeres felvételire. Bár a jövőbe egyikőnk sem lát, a múltbéli érettségi vizsgák eredményei információval szolgálhatnak a mezőnyről, és ez segíthet stratégiát alkotni, beosztani a saját időtöket.

Az elmúlt évek érettségi statisztikáit, hivatalos nyilvános adatait az alábbi linken érhetitek el:

https://www.ketszintu.hu/publicstat.php

Böngésszétek, de nem könnyű dolog a táblázatokból bármi hasznosat kiolvasni. Ezért ebben a blogposztban összeszedtük nektek és néhány diagramon keresztül bemutatjuk az elmúlt öt év emelt biológia és emelt kémia érettségijével kapcsolatos érdekes megfigyeléseket, összefüggéseket.

A következő kérdésekre próbálunk választ adni:

  • Biológia vs. kémia: Melyiken teljesítenek jobban a diákok?
  • Írásbeli vs. Szóbeli: Tényleg könnyebb a szóbeli?
  • COVID: Milyen hatása volt a járványnak?
  • Újrapróbálkozók: A diákok hány százaléka tett ismétlő vizsgát?
  • Nemi különbségek: Hogyan teljesítenek a fiúk és hogyan a lányok?
  • Földrajzi eloszlás: Milyen eredmények születtek megyei lebontásban?

Biológia vs. kémia érettségi: A biosz könnyebb?
(Spoiler: Igen, de…)

Biológiából nagyobb és szerteágazó műveltséget igényel a megtanulandó anyagrész. Kémiából viszont a jobban körülhatárolt tudáshalmazt mélyebben kell érteni, és több az elvont, gyakran bonyolult összefüggés. Biológia emelten az esszéírás, míg a kémiából az írásbeli pontszámok felét kitevő számolási feladatok szoktak nehézséget okozni.

De lássuk mit mondanak a számok: a biológia vagy a kémia érettségi könnyebb?

1. ábra: Az emelt szintű kémia és biológia érettségik összesített átlagos eredménye a 2017-2021 időszakban, beleértve a májusi és októberi érettségi időszakot is. (Forrás: www.ketszintu.hu)

Az átlageredményekből azt láthatjuk, hogy a biológia érettségin az elmúlt években határozottan magasabb pontszámot értek el a diákok, több mint 5 százalékponttal.

Vigyázat! Bár következtethetnénk arra, hogy mivel könnyebb a biológia érettségi, egyértelműen erre érdemes a nagyobb hangsúlyt fektetni,

ettől az általánosítástól óva intenénk mindenkit.

Logikusnak tűnik, hiszen ugyanúgy 100 felvételi pontot lehet mindkét tárggyal szerezni, és látszólag jobban megtérül a biológiába fektetett energia.

Mégis, egyrészt a mért különbség annyira nem számottevő, hogy a diákok teljesítményét befolyásoló egyéni tényezőket kompenzálni tudná. Gondolunk itt például a számolási, érvelési képességekre, logikára, térlátásra, magolási toleranciára. Tehát ha valaki jobbnak érzi magát kémiából, továbbra sem érdemes túlhajszolnia magát biológiából, legalábbis nem a fenti statisztika miatt.

Másrészt, a fentiek alapján a kompetitív, túljelentkezésre hajlamos szakot célzó diákok közt pont a kémia lesz az, ami elválasztja a jó tanulókat a kiválóaktól. Kémiában egy feltételezett 100%-os érettségivel 40 pontot tudsz verni a mezőnyre, hasonló biológia eredménnyel meg csak 35-öt!

Nade álljunk meg egy szóra…

… és nézzük meg az eloszlást is!

A pusztán átlagokra alapozott következtetések

veszélyesek.

Az átlagot néhány szélsőséges érték jelentősen befolyásolhatja. Vegyük például a magyar átlagkereset. Kétségkívül logikus bizonyos helyzetekben ezt a mérőszámot használnunk. Mégis lehetséges, sőt valószínű, hogy sokkal többen nézünk erre a számra úgy, hogy “bárcsak nekem is ennyi lenne”, mint úgy, hogy “de jó, hogy nekem több”. Így célszerűbb a kémia és biológia érettségik esetén is inkább valamilyen eloszlást megnéznünk.

Ábrázoljuk tehát, hányan érnek el egy adott pontsávba tartozó eredményt!

2. ábra: Hisztogram a 2017-2021 emelt kémia érettségi vizsgáinak összesített eredményéről.
(Forrás: www.ketszintu.hu)

Ez a 2. ábra azt mutatja, hogy a kémiából érettségiző diákok hány százaléka írt olyan érettségit, amelyik eredménye az adott, x-tengelyen látható százalék tartományba esett. Például 40% és 50% közötti eredményt ért el a diáksereg 12%-a.

Ahogy látható, az eredmények egy harang alakú görbét írnak le, aminek a maximuma a nagyobb százalékok felé van eltolva. A legtöbb diáknak (módusz) 70-80% közé esik az eredménye. Az átlag 60%, és láthatjuk, hogy a medián nagyon közel esik az átlaghoz (62%), vagyis kb. ugyanannyian írnak rosszabb érettségit az átlagnál, mint amennyien jobbat. A diákok 35%-a 50%-nál rosszabb eredményt ér el.

Hasonlítsuk össze gyorsan a biológia görbéjével!

3. ábra: Hisztogram a 2017-2021 emelt biológia érettségi vizsgáinak összesített eredményéről.
(Forrás: www.ketszintu.hu)

A biológia érettségi eredményeinek eloszlásán azt látjuk, hogy a kialakult görbe valamelyest jobbra tolódik a kémiáshoz képest – de ez a korábban is vizsgált magasabb biológia átlageredmény miatt várható volt.

Továbbá azt látjuk, hogy a biológia görbe magasabb és keskenyebb. A legtöbb diákot tartalmazó kategória (módusz) továbbra is a 70-80%. Fontos különbség azonban, hogy biológián ez a diákok 21%-át tartalmazza, míg a kémia érettségin ugyanez 16%. Ugyanakkor kevesebb a szélsőségesen jó és rossz teljesítményű diák a kémia érettségihez képest. Szakszóval élve kémia érettségin nagyobb a szórás (kémia – 22, biológia – 17).

Eszerint a kémia érettségi jobban el tudja különíteni a különböző teljesítményeket: Összességében kevesebb az átlagosnak minősített teljesítmény és a holtverseny. Ez kifejezetten jó tulajdonság, ha a diákokat rangsorolni szeretnénk (ugyebár felvételi).

Az átlag (65%) és a medián (66%) pedig itt is nagyon közel esik egymáshoz, de a diákoknak csak kb. negyede ér el 50%-nál rosszabb eredményt! Emlékezzünk, ez a kémiánál több mint egy harmad volt!

Az eloszlások összehasonlítása is arra utal, amit az átlagok alapján véltünk: úgy tűnik, a kémia érettségi a nehezebb, hiszen a biosz első 20 pontja gyakorlatilag ingyen van. Ezáltal kémián lehet igazán beelőzni a mezőnyt.

Viszont.

Kicsit árnyalja ezt a képet a tény, hogy biológiából 90% feletti teljesítményt csak nagyon kevesen produkálnak. Igaz, biológiából nagyon kevesen érnek el nagyon gyenge eredményt, de több mint 3x annyi 90% feletti kémia érettségit írnak, mint biológiát.

Összességében tehát ugyan könnyebb a biológia érettségi,
de sokkal nehezebb hibátlanra megírni.

Hangsúlyozzuk, hogy a Ti egyéni eredményeiteket ezek a statisztikák nem befolyásolják. Ha valaki imádja a kémiát, simán lehet sokkal eredményesebb kémia érettségije.

Mindenesetre úgy tűnik, ha “átlagos képességű” diáknak érzitek magatokat, akkor azzal számolhattok, hogy valószínűleg a biológia érettségire kicsit több pontot fogtok kapni. Ha pedig a jó tanulók közé sorolnátok magatokat, kémiából van több esélyetek a maximumhoz közeli pontot elérni.

Bárhogy is legyen, ha szeretnétek érettségire készülésre valamivel több időt szánni, jó szívvel ajánljuk a kurzusainkat: https://kurzus.lvlmeup.hu/ 

Írásbeli vs. Szóbeli: Kidumáljuk magunkat.

A kémia érettségi végeredményét (4. ábra – kék) és az írásbelin elért eredményeket (4. ábra – világosbarna) összehasonlítva elég egyértelmű összefüggésre lehetünk figyelmesek.

4. ábra: A 2017-2021 időszak emelt kémia érettségi vizsgáinak átlagos eredménye
(szóbeli+írásbeli – kék, csak írásbeli – világosbarna. Forrás: www.ketszintu.hu)

Szinte minden érettségi időszakban jobbak az összesített eredmények, vagyis…

A kémia szóbelin a diákok jobban teljesítenek, 
ezzel felhúzzák a végeredményt.

Mi lehet ennek az oka? Kevésbé szigorúbbak a tanárok a szóbelin? Könnyebben lehet korrigálni? Nincsenek számítások? A tippünk az, hogy a legjobban a számolások hiánya esik latba.

5. ábra: A 2017-2021 időszak emelt biológia érettségi vizsgáinak átlagos eredménye
(szóbeli+írásbeli – sötétkék, csak írásbeli – barna. Forrás: www.ketszintu.hu)

És most nézzük ugyanezt biológiából. Hát… nos. Jóval kisebb mértékben húzzák fel eredményeiket a diákok a szóbelin. Ilyen kis átlagkülönbség esetén van okunk feltételezni, hogy…

A biológia szóbelin nagyobb szerepet kap
az egyéni preferencia és a kommunikációs készség.
Pozitív és negatív eltérés egyaránt valószínű.

Nem tudni, hogy miért ez a nagy különbség a két tárgy között, de van két erős feltételezésünk:

  1. Ha a biológia érettségi az átlagpontszámok alapján „könnyebb”, akkor kevesebbet tud egy jó szóbeli felfelé húzni, mint kémia esetén – lefelé meg épp fordítva, többet tud rontani.
  2. Biológiából nincs masszív könnyítés a két vizsgaforma között, míg a rettegett kémia számolások hiányoznak a szóbelin. Nincs okunk feltételezni, hogy valamelyik tárgy tanárai engedékenyebbek lennének, vagy diákjai jobban kommunikálnának. Ez is megerősíti azt a feltételezést, hogy a kémia esetén a jobb szóbeli eredmény a számolásokkal hozható összefüggésbe – és hogy mennyire fontos a kémia számolások gyakorlása!

Aki annak szurkol, hogy maradjon el a szóbeli megmérettetés,
az kémia esetén nagy átlagban rosszul teszi.

Milyen hatása volt a COVID járványnak?
(Spoiler: negatív)

Feltűnhet még a 4-5. ábrákon, hogy a 2020 és 2021 májusi időszakokban megegyezik a végeredmény az írásbeli eredményével. Ez nem annyira meglepő: ezekben a vizsgaidőszakokban elmaradt a szóbeli a COVID-járvány miatt – kivéve a tanulási nehézségek miatt felmentetteket, akik csak szóbeliztek.

Ezekben a vizsgaidőszakokban a szóbeli hiánya egyértelmű negatív hatással volt a vizsgaeredményekre. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy mind kémiából, mind biológiából…

Jelentősen rosszabb írásbeli eredmények születtek.

Sok tényezőt fel lehet sorolni, ami ide vezethetett, és talán sosem fogjuk megtudni, melyek voltak igazán meghatározók. Egy biztos: Óriási szembeszélben kellett teljesíteni mind a diákoknak, mind a felkészítő pedagógusoknak. Az általános fokozott stressz, a szociális élet hiánya, és a legnagyobb igyekezet ellenére is kapkodva, kényszerből kialakított online oktatási rend mind a vizsgázók ellen dolgozott. Szerencsére a verseny kiegyenlített maradt, hiszen mindenkinek nehezebb volt, így a ponthatárok is alacsonyabbak lettek.

Első vizsgázók és újraérettségizők: Van-e különbség?

Ha pontos képet szeretnénk kapni arról, hogy hányan ismétlik meg a vizsgát, akkor jobb, ha egy adott időszakot nézünk. Hogy a vírushelyzet hatásával ne kelljen foglalkoznunk a 2019 évet választottuk. Egészen pontosan azt próbáljuk kitalálni, hogy a 2019-ben először érettségizettek közül hányan mentek el javítani. A dolgot nehezíti, hogy nem tudhatjuk, hogy az ismétlők közül hányan ismételtek először és hányan sokadik alkalommal. Az újra-újra próbálkozók problémáját most ebben a modellben elhanyagoljuk.

  • Biológiából
    • 2019 májusban 3550-en tettek rendes vizsgát, 
    • 2019 októberben 215-en, míg 
    • 2020 májusban 790-en mentek el ismételni;
  • Kémiából 
    • 2019 májusban 1979-en tettek rendes vizsgát, 
    • 2019 októberben 175-en, míg 
    • 2020 májusban 615-en mentek el ismételni.

Ha tehát azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy mindenki, aki októberben vagy a következő év májusában ismételt, az 2019 májusban érettségizett először és azt az eredményt szerette volna javítani, akkor 

A 2019-es évad rendes érettségizői közül
biológiából 28,3% és kémiából 39,9% 
  végül ismételt.  

Ez persze minden bizonnyal – az említett többszörös ismétlők miatt – egy felülbecslés, de azért a trend jól látszik. Talán nem meglepő, hogy kémiából többen mennek ismételni, hiszen az szokott rosszabbul sikerülni.

Nem kell tehát akkor sem elkeseredni, ha az elsőre nem értek el olyan eredményt, amilyet szerettetek volna, sokan vannak ezzel így. 

De most jön az igazi meglepi!

6. ábra: A 2017-2021 időszak emelt biológia érettségi vizsgáinak
összesített átlagos eredménye százalékban
az ismétlő és a rendes (első) vizsgák tükrében.
(Forrás: www.ketszintu.hu)

A 6. ábra tanulságai alapján (ez már a teljes 2017-2021-es időszakokra vonatkozik), az ismétlő vizsgák átlaga átlagosan csak kb. 1%-kal szokott jobb lenni mind kémiából, mind biológiából. De ismétlés a tudás anyja: Csupán átlagokból könnyen következtethetünk tévesen!

Míg az ismétlő diákok átlagosan “csak” 1%-kal jobbak,
sokkal konzisztensebb a teljesítményük!

Kémiából (22,2 vs 17,6) és biológiából (17,2 vs 14,6) is jelentősen csökken a már korábban említett szórás. Ez teljesen logikusnak tűnik, hisz az extrém jól teljesítőket már felvették egyetemre, a többiek pedig

  • több ideje készülnek
  • 1 vagy 2 vizsga vár csak már rájuk, és
  • túl vannak legalább egy egy érettségi időszakon, ami plusz tapasztalatot is jelent.
Tehát egy sikertelen májusi felvételi után azok, akik végül újra próbálkoznak, jól motiváltak,
  csakazértis  
lendületesen futnak neki a következő vizsgának!

És még mielőtt felmerülne, különbség okát semmiképpen se keressétek abban, hogy az októberi érettségi könnyebb lenne!

Szóval, ha nem jött össze májusban, ne csüggedjetek.

Hogyan teljesítenek a fiúk és hogyan a lányok?

7. ábra: Kördiagram – a jelentkezők aránya a nemek tekintetében;
oszlopdiagram – az eredmények átlaga a nemek tekintetében
(Forrás: www.ketszintu.hu)

A vizsgákon jóval nagyobb kb. kétharmad arányban vesznek részt lányok, akik az adatok alapján átlagban valamivel alacsonyabb pontszámot érnek el. A különbség jelentősebb a kémia érettségi esetén.

(Akik lányként ezt most olvassátok, semmiképpen ne essetek pánikba, nem lesz rosszabb az érettségitek, mint bármelyik fiúnak, ez csak egy buta átlag!)

Érdekesség még (erről külön ábrát nem láthattok), hogy a szóbelin a lányok biológiából 0,2%-kal, kémiából 0,8%-kal többel húzzák fel az írásbeli eredményüket, mint a fiúk, vagyis mintha a szóbelin a lányok jobban szerepelnének. Részben tehát mindenképp magyarázza a pontkülönbséget az a tény, hogy a szóbeli kisebb súllyal számít a végső százalékba. Ez – ismét csak a nagy átlagot tekintve – a fiúknak kedvez.

A két tényezőnek (átlagpontszám – részvételi arány) szerencsére van esélye kiegyensúlyozni a felvételi arányokat.

Melyik megye a legjobb?

A 8. és 9. ábra megyei bontásban mutatja a kémia és a biológia eredmények 2017-2021 évek közötti összesített átlagait. Látható, hogy az átlagos eredmények jelentősen szórnak, kémiából kb. 8%, míg biológiából 9% a különbség a legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyék között.

8. ábra: A 2017-2021 időszak emelt kémia érettségi vizsgáinak
összesített átlagos eredménye százalékban megyei bontásban.
(Forrás: www.ketszintu.hu)
9. ábra: A 2017-2021 időszak emelt biológia érettségi vizsgáinak
összesített átlagos eredménye százalékban megyei bontásban.
(Forrás: www.ketszintu.hu)

Mindkét tárgyat figyelembe véve a legjobban teljesítő megyék:

  1. Győr-Moson-Sopron
  2. Zala
  3. Hajdú-Bihar
  4. Budapest
  5. Békés
  6. Pest

A rosszabbul teljesítő megyék pedig (a legrosszabbtól kezdve):

  1. Jász-Nagykun-Szolnok
  2. Nógrád
  3. Veszprém
  4. Csongrád csanád
  5. Borsod-Abaúj-Zemplén.

Ami érdekes lehet még, hogy melyek azok a megyék, ahol nagy különbség van a két tárgy eredményei között. Három ilyen megyét találunk.

  • Somogy: 10 hellyel előkelőbb helyezést ért el a kémia érettségik terén
    (Kémia középmezőny, biológia utolsó előtti)
  • Baranya: 10 hellyel jobban teljesített a biosz érettségik terén
    (Biológiából középmezőny, kémiából a sereghajtók között)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 12 hellyel jobb bioszból, mint kémiából
    (bioszból a középmezőny élén, míg kémiából annak a végén).

Nagyon messzemenő következtetést nehéz levonni, de ezek a számok bizonyosan mutatják egy adott megye oktatási, vagy még inkább oktatásszervezési színvonalának helyzetét.

Érdekes módon ezek a rangsorok nem tükrözik egy megye lakosságának vagyoni helyzetét. Igaz, a legjobban teljesítő megyében (Győr-Moson-Sopronban) a KSH az ország második legmagasabb az átlagkeresetét jelenti, ugyanakkor a rosszabb anyagi helyzetben lévő megyéink néhány képviselőjét (Békés vagy Zala) szintén a legjobbak közé soroljuk.

Epilógus: Mi mindennek az értelme?

A fentiek egyszerű leíró statisztikák voltak. Ugyan próbáltunk néhány feltételezéssel (biológiások, mondjuk együtt: HIPOTÉZISSEL) magyarázni a megfigyeléseket, de formálisan ezeket nem teszteltük. Minden ábra és megállapítás sok-sok diák összesített eredményén alapul. Az egyéni, jövőbeli eredmények természetesen ezektől jelentősen eltérhetnek, mert statisztikai adatok soha senkit nem predesztinálnak semmire. Egzakt és egyetemes, mindenkire érvényes tanács ugyanígy nem származhat a fentiekből.

„Mégis akkor mire volt ez jó” – teszitek fel a jogos kérdést.

Tapasztalatunk szerint sok pániktól és szorongástól védhet meg minket, ha ismerjük az érettségi és a felvételi eljárást. Nem csak a követelményrendszer és a vizsgaszabályok tartoznak ide, hanem az eredmények trendjei is. A fontos tanulság most is az, mint a tudományokban általában:

Ne csak a mérést figyeld,
figyelj a körülményekre is!

Oszd meg!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: linkedin

Related Posts

Színes oldatok. Néhány kémcső alján láthattok szilárd anyagot is, ezek ún. telített oldatok.

Oldhatósággal kapcsolatos számolások

Itt beágyazott új videónkban, az emelt kémia érettségi számolási feladatinak sűrűn előforduló építőkövével, az oldhatósággal, illetve annak hőmérsékletfüggésével foglalkozunk. Lesz szó telített, telítetlen és túltelített