Számtalan segédanyag elérhető egy biológia érettségire készülő diák számára. Internetes jegyzetek, magyarázóvideók, Wikipedia cikkek – de néha az ember inkább valami hivatalosabbat szeretne. Ezt a szerepet a tankönyvek töltik be. Nem mintha az előbbiek nem lennének remek információforrások, azonban szerencsésebb, ha minél kevesebb időt töltünk a tanulnivaló megkeresésével, és minél többet szánunk az elsajátításra. Arról nem is beszélve, hogy a magyar biológia tankönyvek és az érettségi feladatsorok szerzői között jelentős az átfedés – ha nem is ők írják, a közforgalmú tankönyvek meghatározzák a tanárok gondolkodását is, amit érdemes kihasználni.
A felkészülés stádiumai
A felkészülés különböző fázisaiban a diákok igényei eltérnek. Eleinte érdemes a mélyebb megértés érdekében bő lére eresztett anyagokkal kezdeni. Ahol nem félszavakból kell kikövetkeztetni a szerző mondandóját, hanem csak hagynunk kell, hogy a szánkba rágják a tananyagot. Olvasmányosan, kellemes kitérőkkel sok-sok kapaszkodó alakul ki az agyunkban, amivel az új tudást a meglévőhöz lehet horgonyozni. Ilyenkor érdemes saját jegyzeteket és ábrákat is készíteni, amivel a szövegértésünket, lényeglátásunkat pallérozzuk. Ez a korai készülés egybeesik azzal az időszakkal, amikor az embernek még valóban sok ideje van a készülésre. Használjuk ki ezt a lehetőséget.
Második körben, az ismétlés szakaszában viszont a szósaláta akadályozhat, lassíthat. Ilyenkor még ha szövegkiemelővel a főbb tudáselemeket ki is emeltük a körítésbol, megakasztó es figyelemelterelővé válhat az, ami korábban oly hasznosnak bizonyult. Ilyenkor jön el a jegyzetek ideje. Sajat jegyzetekről emlegetik sokan, hogy a leghasznosabb tananyag az ismétléshez, hiszen ennek tartalmát, felépítését, geometriáját maga a tanuló találta ki, saját agyának szüleménye. Ez egy nagyon fontos szempont, és alapvetően egy jó tanács, de egyvalamit sajnos figyelmen kívül hagy. A nem saját jegyzet átnézése egy remek önellenőrzesi lehetőség. Ha egy rövid összefoglaló alapján úgy érezzük, hogy a tartalom nem esik egybe a sajat gondolattérképünkkel, még van időnk a tévedéseket korrigálni. Ezzel nem a jegyzetkészítés ellenében foglalok állaspontot, koránt sem. Az biológia érettségi vizsga előtti hetekben (gyakrabban napokban 
) ez utóbbi lesz a legjobb barátunk. De mindenképp aknázzuk ki a jegyzetszerű forrásokat – ha újabb teljes tankönyv feldolgozása és értelmezése lehetetlenül nagy feladatnak tűnik, ennek az energiabefektetésnek a töredékéért cserébe az idegen jegyzetek átfutása rávilágíthat hiányosságainkra!
Ha van már könyved, egynek jó
Bár lehetséges az iskolai tanévenkénti könyvekből érettségire készülni, nem mindenkinek ez az optimális módszer. A Nemzeti Alaptanterv és az érettségi követelmények közt óriási az átfedés, de nem ugyanaz a kettő. Éppen ezért ezek a tankönyvek hasznosak, ha már megvannak, de aki vásárlásra adja a fejét, lehet jobban jár direkt érettségi követelményeket feldolgozó írásokkal.
Ne forgácsoljuk magunkat szét!
Ne essünk abba a hibába, hogy millió forrásból próbálunk tudást kovácsolni. Ha van két hasonló léptékű könyvünk, határozzuk el, melyik lesz a vezérfonál. Próbálj mindent abból megtanulni, és csak ha nem értesz valamit, bizonytalan vagy, vagy esetleg úgy gondolod hülyeségeket olvasol (van ilyen!), akkor nyúlj a másik tankönyv magyarázatához!
Tanulság: Nincs tökéletes tankönyv, ne is keressük!
Ahogy fentiek alapján beláthattuk, nem lehet egyet optimális tankönyvet kiemelni a sok közül. Érdemes a különböző léptékű tankönyvekből egyet-egyet beszerezni. Tehát legyen:
- Szövegkönyvünk, olvasmányos, mindenre kiterjedő, lehetőleg érettségi követelmények szerint,
- Jegyzetkönyvünk, önellenőrzésre, ismétlésre,
- Feladatgyűjteményünk. Ezt érdemes korán beszerezni, és befejezett témánként kipróbálni magunkat.
Lehetőleg mindegyik fajtából rendelkezned kell eggyel. Íme pár ajánlás mindhárom kategóriaból:
Szövegkönyvek
Jegyzetkönyvek
Feladatgyűjtemények
