Weboldalak, amik segíthetnek megérteni a kémiát – interaktív kémia segédanyag
A kémia tanulása során (legyen az szerves vagy szervetlen) többeknek jelent problémát, hogy sok minden túl absztraktnak tűnik. Egy kémiai reakcióegyenletet megpillantva nem atomokat, molekulákat, kémiai kötéseket képzelnek maguk elé, csak betűket és számokat látnak. Ugyanez a probléma merülhet fel számos más fizikai-kémiai jelenség esetén is. Hogyan hatnak kölcsön a molekulák? Mi zajlik le pontosan adott kémiai reakciók esetében? Milyen összetételű egy adott egyensúlyi rendszer? Milyen tendenciák fedezhetők fel a Mengyelejev féle periódusos rendszerben? Ezek és hasonló dolgok mélyebb megértését segíthetik az alábbi gyűjteményben található interaktív weboldalak.
A rendszerezés kiindulópontja, a kémia alapja, a periódusos rendszer: ptable.com
Ez az oldal az elemek tanulmányozásában a legjobb barátod lesz. A nyitó oldalon bármelyik elemre rákattintva annak minden tulajdonsága elénk tárul: atomtömeg, olvadáspont, forráspont, atomsugár, sűrűség… Szóval bármi, amiért percekig kéne kutakodnunk a papíralapú függvénytáblázatban (azért majd azt is lapozzátok át!).
Kémia érettségi követelmény a tendenciák ismerete a periódusos rendszerben. Szeretnek is rákérdezni. Hogyan változik a periódusokban és a csoporton belül: az ionizációs energia, az elektronaffinitás, az elektronegativitás, esetleg az atomok mérete? Ezen a weboldalon néhány kattintás, és máris a színek mutatják a kívánt tulajdonság változását a periódusos rendszerben. A beékelt képen például az elemek első ionizációs energiáját láthatod.
Vagy az a kérdés, hogy milyen egy adott atom elektronszerkezete? Az „Elektronok” fülre kattintva bármelyik atom elektronszerkezetét lecsekkolhatjuk, betűkkel és cellásan, sőt minden egyes elektron kvantumszámait is megnézhetjük.
Lehet továbbá böngészni egy elem stabil és radioaktív izotópjait, illetve két vagy több elem alkotta lehetséges vegyületeket is. Sőt, még ennél is többet. Fedezzétek fel! A weboldal magyar nyelven is elérhető.
A legigényesebb szimulációk: phet.colorado.edu
Ha a legjobb szimulációkra vágysz, ezt az oldalt keresd fel. Sok persze túlmutat a középiskolás anyagon és angol nyelven van, de ennyi baj legyen. Építs fel atomokat elemi részecskékből! Aztán az atomokból molekulákat! Megnézheted, hogy milyen ezek alakja és polaritása. Tanulmányozd hogyan működik a diffúzió vagy a pH skála.
Különféle jelenségek szimulálása: teachchemistry.org
E cikk írásakor a linkelt oldalon 23 jelenséget vagy rendszert lehet szimulálni. Néhány ezek közül: galvánelemek és ezek standardpotenciáljai; másodrendű (intermolekuláris) kölcsönhatások; reakciók sebessége; egyensúlyi rendszerek; kémiai reakciók rendezése.
A szimulációk csak angolul érhetők el, de remek szakmai anyagok!
Kémia a hétköznapokban: interactives.ck12.org
Rengeteg hétköznapokban felmerülő kérdést járhatunk körbe: Hogyan működik egy ceruzaelem? Hogyan tisztít a szappan? Miért érdemes sóznunk télen az utakat? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésekre kapunk illusztrált, fizikai és kémiai jelenségekkel alátámasztott választ.
A bemutató anyagok csak angolul érhetők el.
Elemek reakciója: msichicago.org
Bár hasonló funkió a ptable.org-on is található, érdemes ezt is megnézni. A periódusos rendszerből tetszőleges elemeket húzhatunk egy „dobozba” és megnézhetjük milyen termék keletkezik a reakció során, néha vicces, néha csak simán hasznos képek és kommentálás közben.
Persze sajnos csak angolul. Kéne szervezzünk egy angol érettségi felkészítőt is….
Kémiai reakciók modellezése: wolfram.com
Hogyan játszódik le egy kémiai reakció, hogyan befolyásolja azt a különböző reagensek koncentrációja, milyen az egyensúlyi elegy összetétele? Bár kicsit körülményes, de érdemes kipróbálni: a wolfram modellezőjének használata 30 napig ingyenes, a linkelt kémiás példák pedig letölthetőek hozzá.
A szimulációk csak angolul érhetők el.
Rövid, egyszerű szimulációk: billvining.com
Itt rengeteg – sokszor egyetemi szintű – rövid, de velős szimulációt találunk. Nem csak fizikai-kémiai jelenségeket, hanem pl. szerves kémiai reakciókat is. Mi történik ha különféle vegyületeket addicionálunk alkénekre? Mi Hess-tétele? Hogyan néz ki kismolekulák téralkata?
Itt ezekre kaptok választ, angolul.